ESP-IDF 6.0: nagy ugrás vagy fájdalmas nagytakarítás? 2 
ESP-IDF 6.0 laikus szemmel: mikor válts, mikor ne? 3 
Mit ünneplünk március 14-én? – A PI nap története és érdekességei 4 
Arduino VENTUNO Q: merre tart az Arduino az UNO után? 5 
Jön az Arduino Nap 2026 – és idén is érdemes bekapcsolódni (2026. március 28. 14:00) Mit jelent a gyakorlatban az ESP32-fejlesztőknek az ESP-IDF 6.0, miben más az 5.5-nél, és kinek érdemes most azonnal váltania – vagy épp kivárnia?
Az ESP-IDF 6.0 nem az a kiadás, amit legyintve el lehet intézni annyival, hogy „na, megjött az … → Tovább
Rövid, közérthető útmutató kezdőknek és azoknak, akik nem a framework belső működésére kíváncsiak, hanem egyszerűen használni szeretnék az ESP32 világát.
Az ESP-IDF 6.0 megjelenése elsőre jó hírnek tűnik: új főverzió, frissebb alapok, modernebb rendszer. Ez mind igaz is. De a … → Tovább
Március 14. első pillantásra egy teljesen átlagos napnak tűnik – sem nem piros betűs ünnep, sem nem világrengető események évfordulója. Vagy mégis? Nos, a tudomány és a matematika szerelmesei számára ez az egyik legkülönlegesebb nap az évben, hiszen ezen a … → Tovább
Amikor az ember először ránéz a VENTUNO Q adatlapjára, könnyű azt mondani: rendben, ez csak egy újabb, erősebb Arduino. Én inkább azt érzem, hogy itt valami nagyobb váltásnak vagyunk épp a tanui. A 2026. március 9-én bejelentett VENTUNO Q nem … → Tovább
Az Arduino világa 2026-ban sem lassít: március 28-án, szombaton 14:00-kor ismét jön az Arduino Nap 2026, amely ezúttal is izgalmas témákkal és gyakorlati kérdésekkel várja azokat, akiket érdekel a fejlesztés, az elektronika, a prototípusépítés vagy épp az Arduino … → Tovább
Lemaradtál az Arduino Napról? Attól még egyetlen jó ötlet sem úszott el melletted.
Az elmúlt évek online közvetítései most egy helyen várnak rád, így bármikor visszanézheted a legizgalmasabb előadásokat, projektbemutatókat és gyakorlati ötleteket. Ez a videóarchívum nem egyszerű visszajátszás, hanem … → Tovább
A 2026-os Arduino Day kapcsán már biztos a hétvége, ugyanakkor a helyszín és a program még szervezés alatt áll. A magyar esemény előkészítésének jelenlegi állásáról kérdeztük a szervezőket.
Szervezők: A … → Tovább
A CES-en általában a látványos kütyük viszik a show-t, de 2026-ban nekem volt egy csendesebb vonal, ami fejlesztői szemmel sokkal beszédesebb: az Arduino megjelent az UNO Q-val, és nem úgy, hogy „itt a nagy stand”, hanem célzott, kézzel fogható … → Tovább
A CES-en általában a látványos kütyük viszik a show-t, de 2026-ban volt egy csendesebb vonal, ami fejlesztői szemmel sokkal érdekesebb: az Espressif új mikrovezérlő/SoC iránya. Nem “még egy ESP32”, hanem két szélső véglet: az egyik oldalon Wi-Fi 6E és nagy … → Tovább
Van egy órája az évnek, amit soha nem mérünk stopperrel, mégis minden másodpercét átérezzük. Amikor a pezsgő még nem durrant el, de a csend eljövetele már érezhető a levegőben. És valahol a fényfüzérek alatt, a konyhából kiszűrődő lencseillatban, csilingel egy … → Tovább
2025 decemberében az Arduino fejlesztői kiadták a Arduino IDE 2.3.7 verziót. Ez nem egy forradalmi új verzió egy új funkciókkal csordultig, hanem egy kisebb frissítés, amely elsősorban hibajavításokra, biztonsági fejlesztésekre és használhatósági finomításokra koncentrál. A cikk ebben segít: részletezi, … → Tovább
Első pillantásra semmi különös nincs egy korabeli asztali számológépen. Mégis, a hetvenes évek hajnalán éppen egy ilyen szerkezet mélyén született meg az elektronika egyik legizgalmasabb fejezete. A Busicom mérnökei egyszerű, megbízható logikát rendeltek az Inteltől – aztán a projekt váratlan … → Tovább
1971-ben jelent meg az Intel 4004 első nyilvános hirdetése, amely a mikroprocesszor-korszak nyitányát jelezte. A korabeli reklámszöveg ma már technikatörténeti dokumentum: pontos képet ad arról, hogyan mutatták be a világ első programozható processzorát. Ennek a szövegnek olvasható itt a hiteles, … → Tovább
Mi történik, ha ugyanaz az időpont kétszer következik be? Egy mikrokontroller kétszer hajt végre egy parancsot? Egy öntözőrendszer kétszer indítja el a szivattyút? Az őszi óraátállítás látszólag ártalmatlan, mégis rejtett hibákhoz vezethet beágyazott rendszerekben. Ebben a cikkben megmutatom, miért nem … → Tovább
2025 októberében a Qualcomm Technologies bejelentette: felvásárolta az Arduinót.
A hír nemcsak a fejlesztői fórumokon vetett fel kérdéseket, hogy ez most nem egy új termék vagy partnerség, hanem egy korszakváltás a nyílt forráskódú hardver világában.
Az Arduino, amely több mint … → Tovább
Az Arduino Uno R4 Minima / Arduino Uno R4 WiFi és az Arduino Nano R4 után itt van egy újabb lapka. Az Arduino UNO Q új korszakot nyit a mikrokontrolleres fejlesztésben: egyetlen lapra hozza össze a Linux-alapú intelligenciát és a … → Tovább
Van az úgy, hogy egy egyszerű beállítást szeretnék megvalósítani: tekerővel választani menüpontot, nyomással megerősíteni. Nem akarok érintőkijelzőt, nem kell Bluetooth, csak valami fizikai, kézzel fogható. Egy olyan vezérlő, ami egyszerre intuitív, olcsó, és nem igényel bonyolult logikát. Egy hangerőszabályzó, amit … → Tovább
Az Arduino‑projektekben gyakori választás a DS1302 valós idejű óra. Háromvezetékes (CE/SCLK/I/O) soros buszon kommunikál, 32,768 kHz‑es külső kristályt használ, és 5 V‑os környezetben is stabilan működik. Erőssége az egyszerű kezelhetőség és a nagyon alacsony fogyasztás. Korlátja, hogy nincs külön órajelkimenete … → Tovább
Amikor az Arduino Nano megjelent, pillanatok alatt a hobbielektronika egyik legismertebb és legkedveltebb eszközévé vált. Kicsi volt, olcsó, és szinte mindenre képes – a 3D-nyomtatótól a robotikán át az IoT-érzékelőkig. Most, több mint másfél évtizeddel később megérkezett a Nano R4: … → Tovább
A KY‑019 relémodul olcsó, könnyen beszerezhető és ideális választás Arduino projektekhez, főként külső fogyasztók vezérlésére – például lámpa, ventilátor vagy szivattyú. Az ilyen típusú modulok nagy előnye, hogy egyszerűen használhatók, és kezdőkísérletekben is gyakran alkalmazzák őket. A KY‑019 különösen … → Tovább
