David Irving
| David Irving | |
 | |
| Született | David John Cawdell Irving 1938. március 24. (88 éves) Brentwood, Essex, Anglia |
| Állampolgársága | brit[1] |
| Nemzetisége | brit |
| Gyermekei | öt lány |
| Szülei | John James Cawdell Irving és Beryl Irene Newington |
| Foglalkozása | író, történész |
| Iskolái | London University, University College, London School of Economics |
 A Wikimédia Commons tartalmaz David Irving témájú médiaállományokat. | |
David John Cawdell Irving (Brentwood, Essex, 1938. március 24. –) angol író, áltörténész. Az 1960-as évektől kezdve főként a második világháborúval kapcsolatos történettudományi munkák szerzője. Könyvkiadási szempontból sikeres munkásságát beárnyékolja, hogy egyes műveit a náci eszmékkel való szimpatizálással vádolta a történészszakma. Az 1980-as évek végétől nyíltan holokausztrevizionista nézeteknek adott hangot. 2000-ben rágalmazási pert indított, melytől azt remélte, helyreállítja történészi reputációját, de a pert elvesztette. 2005-ben, Ausztriában átutazóban egy évre börtönbe kellett vonulnia holokauszttagadás miatt.
Michael Shermer tudományos ismeretterjesztő, tudománytörténész szerint „a világ legügyesebb holokauszttagadója”.[2] A Le Monde diplomatique egy 2007-es cikke szerint Irving Nagy-Britanniában teljesen hitelét vesztette.[3]
Munkássága
[szerkesztés]Megtanult németül, és hosszabb időt töltött Nyugat-Németországban a nemzetiszocializmus történetét kutatva. Hatalmas munkát végzett a források kutatásában, de annak eredményeit gyakran meghamisította és saját prekoncepciója szerint használta fel.[4]
21 éves korától jelentek meg cikkei német folyóiratokban. Első, fő vonalaiban kifogástalan könyve, a The Destruction of Dresden (Drezda elpusztítása) 1963-ban jelent meg.[5] Legjelentősebb munkája, a Hitler's War (Hitler háborúja) 1977-ben látott napvilágot. Ezt a művét akkoriban még a kor elismert történészei (pl. A. J. P. Taylor, John Keegan) is alapműként fogadták. Később Irving Hitler szerepével kapcsolatban eleinte a részleges felmentést alkalmazta, majd fokozatosan a történelmi és az erkölcsi nagyság magaslatára emelte őt.
Élesen támadta a hivatásos történészeket, munkáikat kigúnyolta. Saját munkája során azonban a dokumentumokat manipulálta, kiragadott részletekből megdöbbentő saját téziseket állított fel, irreleváns forrásokra hivatkozott. Lábjegyzeteiben egyszerűen nem létező levéltári jelzetek is előfordulnak. Ő az egyik „atyja” annak a tézisnek is, hogy a Szovjetunió 1941 júniusában készen állt Németország megtámadására. Ezt egyértelműen hamis bizonyítékokkal „támasztotta alá”.[6]
Irving résztvevője volt a Német Népi Unió éves gyűléseinek, illetve részt vett neonáci gyűléseken, találkozókon, sörcsarnokokban rendezett összejöveteleken. Saját bevallása szerint a küldetése az volt, hogy az "ígéretes fiatal férfiakat a helyes irányba terelje" (Irving véleménye szerint a nőknek csak "egyetlen feladatuk van, hogy minket (férfiakat) szüljenek", s a "férfiak alárendeltjeinek" kell lenniük), a nők "helyes irányba terelése" nem érdekelte. Ironikus módon az elkötelezett német nacionalista fiatalok Irvinget gyakorlatilag hiteltelennek tartották nem német származása miatt. [7]
Művei
[szerkesztés]- 1963 – The Destruction of Dresden
- Apokalipszis 1945. Drezda elpusztítása; fordította: Tudós-Takács János; Gede, Budapest, 2005
- 1973 – The Rise and Fall of the Luftwaffe
- 1977 – Hitler's War
- Hitler háborúja és a hadiösvény; fordította: Molnár Ferenc; Gede, Budapest, 2012
- 1981 – The War Between the Generals
- 1983 – The German Atomic Bomb: The History of Nuclear Research in Nazi Germany
- 1983 – The Secret Diaries of Hitler's Doctor
- 1986 – Uprising!
- Felkelés! Egy nemzet küzdelme: Magyarország 1956; fordította: Tudós-Takács János; Gede, Budapest, 2003[8]
- 1986, 2010 – War between the Generals
- 1987 – Hess, the Missing Years
- 1989 – Göring
- 1987-1997 – Churchill's War
- 1996 – Nuremberg: The Last Battle
- Nürnberg: az utolsó csata; fordította: Major István; Gede, Budapest, 2007
- 1996, 2014 – Goebbels – Mastermind of the Third Reich
- Göbbels. A Harmadik Birodalom lángelméje; ford. Molnár Ferenc; Gede, Budapest, 2016
Az irodalomban és filmen
[szerkesztés]- Drezda elpusztítása című könyve szerepet játszik Kurt Vonnegut regényében, Az ötös számú vágóhídban, ahol a szerző hosszasan idéz a mű két előszavából.
- 2016-ban készült, több irodalmi feldolgozás és emlékirat nyomán[9] az amerikai-angol Tagadás (Denial)[10] c. játékfilm, amely Irving bírósági perét dolgozza fel. Az emlékező-elemző könyvek, a megtörtént események és a film gazdag és bőséges feldolgozását és elemzését Törő László Dávid végezte el az ujkor.hu online hasábjain (2018). [11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2025. július 21.)
- ↑ ShermerGrobman 2002 49. oldal
- ↑ "Nagy-Britanniában, ahol nincs törvény a holokauszt tagadása ellen, Irving már teljesen hitelét vesztette, amikor sikertelenül próbálta perelni Deborah Lipstadt történészt 1998-ban azért, mert holokauszt-tagadónak nevezte őt. (In Britain, which does not have a Holocaust denial law, Irving had already been thoroughly discredited when he unsuccessfully sued historian Deborah Lipstadt in 1998 for describing him as a Holocaust denier.)" Callamard, Agnès (April 2007), „Debate: can we say what we want?”, Le Monde diplomatique
- ↑ „Hitler historian loses libel case”, BBC News, 2000. április 11. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
- ↑ Lukacs 1998 36. oldal
- ↑ Lukacs 1998 39. oldal
- ↑ Lipstadt 1993 18. oldal
- ↑ Ehhez a könyvhöz kapcsolódó magyar vonatkozás, ill. David Irving és Magyarország kapcsolatát, 1956-hoz való viszonyát elemzi Mink András egy alapos cikkben: David Irving kalandja 1956-tal, Beszélő, 5. évf. 6. szám.
- ↑ főként a következő művek: Evans, Richard J.: In Defence of History. London, 2000. — Evans, Richard J.: Lying about Hitler. (History, Holocaust and the David Irving Trial) New York, 2001. — Guttenplan, D. D.: The Holocaust on Trial. New York–London, 2001. — Lipstadt, Deborah E.: Denial. (Holocaust History on Trial) New York, 2016.
- ↑ Tagadás (2016) film - port.hu. (Hozzáférés: 2023. február 7.)
- ↑ Public History az ítélőszék előtt – A Tagadás című filmről // Szerző: Törő László Dávid (2018). (Hozzáférés: 2023. február 7.)
Források
[szerkesztés]- David Irving (angol nyelven). ADL. [2010. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 3.)
- ↑ Liptadt 1993: Lipstadt, Deborah. Denying the Holocaust: The Growing Assault on Truth and Memory. New York: Free Press (1993). ISBN 0-02-919235-8
- ↑ Lukacs 1998: Lukacs, John. A történelmi Hitler. Budapest: Európa (1998). ISBN 963-07-6328-1
- ↑ ShermerGrobman 2002: Shermer, Michael. Denying History. Berkeley, CA: University of California Press (2002). ISBN 0-520-21612-1